|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Roger L. Martin: A döntésgyár újragondolása | |||||||
|
A döntésgyárban tudásmunkások dolgoznak. Hogyan lehet ezt a drága munkaerőt hatékonyan irányítani?
|
|||||||
| A vállalati vezetők vállalatuk versenyképességét és költségszerkezetét elemezve, egyre többször szembesülnek az alkalmazotti létszám, a drága tudásmunkások magas állandó költségével. Ennél csak az drágább, ha őket a nehéz időkben el kell bocsátani, majd, ha jobbra fordul, igen drágán helyettük újakat „fejvadászni”.
Martin ebben a cikkében rávilágít a tudásmunkások néhány jellegzetességére, és megoldásokat is javasol az elmúlt 3 évtized adatainak, tendenciáinak vizsgálata alapján az ő hatékonyabb foglalkoztatásukra. Roger L. Martin A döntésgyár újragondolása című cikkének összefoglalójából megtudhatod, hogyan lehet a tudásmunkásokat hatékonyabban irányítani. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Eric Ries: Lean startup | |||||||
|
Ha van egy nagy ötleted, ne csináld meg készre! A Lean Startup szellemében készíts egy alapszinten működő terméket (Minimum Viable Product) és a felhasználók segítségével – az ő igényeiknek megfelelően – tökéletesítsd! |
|||||||
| Az induló vállalkozások, a startupok törvényszerűen hasonló nehézségekbe ütköznek életciklusuk elején. Ilyenkor a ’Csináld csak!’ gyakorlata, vagy a tökéletességre való törekvés rendre ugyanolyan hibákhoz vezet, amelyek elkerülhetőek, ha a kezdettől fogva egy megbízható mentor áll mellettünk, aki a saját és számos más induló vállalkozás mellett szerzett tapasztalatokat. Eric Ries munkája, a Lean Startup gyakorlati útmutató mindazoknak, akik tervezik vagy nemrégiben indították útjára vállalkozásukat. Mik azok a legjobb startup módszerek, amelyek átütő sikerekhez vezetnek, és hogyan tudjuk elkerülni a ránk leselkedő hibákat? Ha mégis hibázunk, hogyan tudjuk a tapasztalatokat a javunkra fordítani? A szerző olyan eszközt ad a kezünkbe, amely kiemelkedően hasznos és a napi gyakorlatba átültethető.
Olvasd el Eric Ries Lean Startup című könyv tömör összefoglalóját, hogy azonnal megtudd a lényeget! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| McAfee, Brynjolfsson: Big Data - A vezetés forradalma | |||||||
|
Az új menedzsmentforradalom adatalapú – állítják McAfee és Brynjolfsson – a vezetői döntés adatvezérelt lesz és nem intuitív. |
|||||||
| Azok a cégek, amelyeknél a ma keletkező hatalmas adatmennyiségből az adattudósok képesek kigyűjteni, elemezni a számukra hasznos információkat, és az így nyert tudást a beépítik a döntéshozatalba, jelentős versenyelőnyre tesznek szert. Az adatok kibányászása, elemzése, az összefüggések felismerése újfajta szakértelmet (data science) követel, és ez akkor használható fel eredményesen, ha a vállalati kultúra is átalakul. Egy adatvezérelt szervezetben a döntések elsősorban az adatok elemzésén alapulnak, és háttérbe szorul az intuíció, és a szűkebb értelemben vett iparági szakmai tapasztalat. Persze nem minden sikeres cég működik ilyen módon, de a mérések szerint az adatvezérelt cégek egyértelműen jobban teljesítenek versenytársaik többségénél.
Ismerd meg ezt az elgondolást a Harvard Business Review cikk összefoglalójából! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Christopher Meyer, Julia Kirby: Vezetés az átláthatóság korában | |||||||
|
Menj elébe a gondoknak! Internalizáld az externáliáidat! A mondvacsinált CSR akciók helyett, kezeld időben céged környezeti hatásait!
|
|||||||
| Ismerd meg, hogy a transzparencia korában milyen feladatai lehetnek a vezetőknek a vállalat externális hatásainak csökkentésével kapcsolatban, és ez milyen új lehetőségeket kínál a szervezet számára. Milyen szinteken és hogyan oldható fel a vállalati tevékenység külső hatásának csökkentése és a profitorientáció ellentmondása?
A társadalmi átláthatóság mai szintjén, ez az ellentmondás nehezen kezelhető valóság vagy csak egy paradoxon? Hogyan változtathatóak át az externális hatások megszüntetésének költségei valóságos vállalati eredménnyé? Christopher Meyer és Julia Kirby cikkéről írt összefoglalónkban választ találsz ezekre a kérdésekre. Leadership in the Age of Transparency - Harvard Business Review - 2010. április |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Nassim Nicholas Taleb: A fekete hattyú | |||||||
|
A nagyhatású, de megjósolhatatlan és elképzelhetetlen események – a Fekete hattyúk – jobban meghatározzák életünket és történelmünket, mint sokan gondolják. Persze, utólag már jól meg is tudjuk magyarázni…
|
|||||||
| A libanoni-amerikai bankár-üzletember, matematikus-filozófus Taleb a kis valószínűségű, de nagyhatású jelenségek hatásainak vizsgálatával foglalkozik, s arra hívja fel könyvében a figyelmet, hogy ezek hatása sokkal meghatározóbb, időnként sorfordító, mint az előrelátható dolgoké. Gondolkodásunk konformitására, a sémák, a magyarázatok, a múlt jelenségeiből való előrejelzések hibáira figyelmeztet, s arra, hogy bár szeretnénk Középszerisztánban élni, ahol a dolgok kiszámíthatóak, egyre inkább Extremisztánban lakunk, ahol váratlan dolgokra kell felkészülnünk. A tudományos igényességgel, időnként vitriolba mártott tollal megírt könyv nagyon elgondolkoztató, sok tanulsággal jár akár a mindennapi gondolkodáshoz, életvezetéshez is.
A Fekete hattyú összefoglalójából megismerheted Extrémisztán világát. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Groysberg, Connolly: Sikeres cégvezetők munkára fogják a változatosságot | |||||||
|
A változatosság nemcsak gyönyörködtet, de üzletileg is hasznos! Új vállalati kultúra terjed – a változatosság és elfogadás kultúrája.
|
|||||||
| Vannak-e kisebbségi csoportok az ön vállalatánál? Milyen megoldandó feladatokat lát ön a nők, a fiatal szakemberek, vagy éppen a nyugdíj előtt állók csoportjaival összefüggésben? Van-e visszahúzó ereje a kényszerű klikkesedésnek, és a csoportok között feszülő ellentétek vajon szublimálhatók-e pozitív energiává?
Összefoglalónkban két kutató munkája alapján érintjük a fenti kérdéseket. Gyorsan változó üzleti környezetben egyetlen felső vezető sem engedheti meg, hogy ne értesüljön a vállalatszociológia legújabb eredményeiről. Minden eszköz, gép és technológia megvásárolható, az igazi versenyelőny a sokrétű munkaerőből származik. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Gosling, Mintzberg: A menedzser ötfajta gondolkodásmódja | |||||||
|
A menedzserek gyakran találják szemben magukat egymásnak ellentmondó elvárásokkal: gondolkozzanak átfogóan – mégis konkrétan. |
|||||||
| Legyenek együttműködőek – de legyen képesek versenyezni. Hogyan lehet ezeket összehangolni? Jonathan Gosling és Henry Mintzberg, a vezetőképzés két neves szakembere úgy látja, csakis komplex gondolkodással. Cikkükben azt mutatják be meggyőző éleslátással, hogy a sikeres vezetőnek miként kell párhuzamosan, mégis komplexen – de soha nem túlzásba esve - alkalmaznia a menedzser ötfajta gondolkodásmódját. Szemléletük szembe megy a „leader”, a hős-jellegű vezetővel, ők az együttműködésre építő, résztvevő menedzser-logika hívei. Olvasd el most Jonathan Gosling, Henry Mintzberg: The Five Minds of a Manager című klasszikus cikk összefoglalóját magyarul, és megtudod, hogyan fonódik egybe a jó menedzser ötfajta gondolkodásmódja! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Stephen Denning: A vezetés titkos nyelve | |||||||
|
Mi a 21. században a vezetés titkos fegyvere? Valami IT? Valami nanó? Valami speciális DNS molekula? Nem-nem! A nagy titok ezeknél sokkal egyszerűbb és sokkal ősibb: a történetmesélés! |
|||||||
| A narratív intelligencia fontosabb, mint gondoltuk! Történetekben gondolkodunk, történeteket mesélünk. A történeteket könnyen és gyorsan fogadjuk be, emlékszünk rájuk. Minden tudományos ténynél lényegesebb az érzelmi elkötelezettség, mert ha ez megvan, akkor még az észérvek is könnyebben befogadhatók. Denning azt tanácsolja, hogy ne kínozzuk egymást tovább az eddig szokásos módon, az unalmas tények prezentálásával, a számokkal, trendekkel való érveléssel, mert ezek a figyelem megragadása helyett elriasztják a hallgatókat. Történetmeséléssel ragadjuk meg a figyelmüket, nyerjük meg őket, így legyen közös a történetünk. Steve Denning: The Secret Language of Leadership * Az elmúlt évek egyik legsikeresebb menedzsment könyvének összefoglalójából megtudhatod, hogyan tanulható a narratív intelligencia. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Lovegrove, Thomas: Háromszorosan erős a háromszektoros vezető | |||||||
|
Háromszoros erő, ha egy sikeres vezető mind a gazdaságban, mind a kormányzati szférában, mind pedig a non-profit területen jól eligazodik.
|
|||||||
| Ma a gazdasági problémák egyre komplexebbek, gyakran nem oldhatók meg vállalati szinten, társadalmi hatásukat is kezelni kell, vagy kormányzati beavatkozás kell az érdekek egyeztetésére. Esetleg gazdasági, természeti katasztrófát kell elhárítani, káros következményüket együttes erőfeszítéssel csökkenteni. Ilyenkor tesznek jó szolgálatot azok a vezetők, akik mindhárom – az egymástól nagyon különböző – szektorban jól kiigazodnak, tapasztalattal és kapcsolatokkal rendelkeznek.
Őket nevezik a szerzők háromszektoros vezetőknek. Többségük kiugróan tehetséges, tudatosan készül a változatos karrierre, vagy épp elég bátor élni a felkínálkozó lehetőséggel. A cikkösszefoglaló az ilyen vezetők hat tulajdonságát, DNS-ét ismerteti. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Justin Fox, Jay W. Lorsch: Mire jók a részvényesek? | |||||||
|
Elégedetlen a cégvezető a részvényesekkel, miközben csillagászati a jövedeleme. Elégedetlen a részvényes a cégvezetővel, pedig a részvények szárnyalnak. Miért?
|
|||||||
| A szerzők a mai kapitalizmus működésének alapvető kérdését, a tulajdon és az irányítás kapcsolatát elemzik. A menedzserek túlhatalma ellen fellépve az utóbbi évtizedekben a tulajdonosi érdek került az előtérbe a vállalatok eredményes működésének fókuszpontjába.
A jelenlegi tőzsdei cégek tulajdonviszonyai – intézményi befektetők, tőzsdei volatilitás, professzionális tőzsdei kereskedés – oda vezettek, hogy a tulajdonlás igen rövid távú lett, így a részvénytulajdonosoktól nem várható a hosszú távú vállalati érdek preferálása. A szerzők cikkükben új válaszokat, új megoldásokat keresnek. Elképzeléseiket megtudod összefoglalónkból. |
|||||||
