|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Jim Collins: Az 5. szintű vezetés | |||||||
|
Az 5. szintű vezető nem egy vezetéselmélettel foglalkozó guru találmánya, hanem egy ötéves kutatás „véletlenül” felfedezett eredménye.
|
|||||||
| Jim Collins és munkatársai – egy 30 éves periódust átfogó kutatáskor - azt vizsgálták, hogy milyen elemek teszik a jó vállalatokat hosszú távon is kiválóvá. Másfélezer Fortune 500 cég elemzése alapján 11 egy ilyen céget találtak, s meglepetésükre, e cégek vezetőit igen hasonló tulajdonságok jellemezték. S ezek egyáltalán nem hasonlítottak a „leadership” szakirodalom sztármenedzsereinek jellemrajzához, sokkal inkább például Abraham Lincoln jellemzőihez. Így Collins – megfontolt kutatóként - nem is ad „szamárvezetőt” az 5. szintű vezetővé válás 10 lépéséhez, viszont részletes elemzést nyújt cikkében az 5. szintű vezetőről, sikerének kulcsáról.
Érdemes megtudni milyenek. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Larry Bossidy, Ram Charan: Végrehajtás | |||||||
|
Amikor egyre többet olvashatunk arról, hogy a vezetőnek ki kell találnia a jövőt és másokra kell hagynia a kivitelezést, már-már eretnekségnek hat a két szerző egyszerű elképzelése: a vezetői munka lényege a végrehajtás levezénylése.
|
|||||||
| Saját vezetői és tanácsadói tapasztalatuk alapján egyszerűen, gyakorlatiasan azt fejtik ki, hogy a stratégiai célok elérésének kulcsa a végrehajtásban rejlik, amit az eredményes vezető nem hagyhat másokra, azt neki kell irányítania.
A vezetőnek három folyamatot, az emberek irányítását, a stratégiai és az operatív folyamatokat kell összehangolnia. Ez három alappilléren nyugszik, a vezetői magatartáson, a céges kultúrának az átalakításán és a megfelelő emberek kiválasztásán az adott feladat mentén. Összefoglalónkból megtudod a dolgok végrehajtásának tudományát. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Rosabeth Moss Kanter: Miben más a sikeres vállalatok gondolkozásmódja? | |||||||
|
A 20. században a cégek egyetlen célja a profittermelés volt. Úgy tűnik, ma más dimenziókban érdemes gondolkodni – az intézményes logika mentén. |
|||||||
| Az igazán sikeres cégek túllépnek a pénzcsináló gépezet gondolkodáson, mert nagyobb, társadalmi célokat is kell, hogy kövessenek a hosszú távú fejlődésük érdekében.
Mely cégek tudnak igazán naggyá válni változó világunkban? Rosabeth M. Kanter, a Harvard Üzleti Főiskola professzora úgy véli, az út a sikerhez a személyes kapcsolatteremtésen, a társadalmi felelősségvállaláson és a bizalmi légkörön keresztül vezet, amely lehetővé teszi, hogy a cég valamennyi tagja magáénak érezze a cég filozófiáját, elkötelezetten dolgozzon érte, és merjen innovatív ötletekkel értéket teremteni a cég érdekében. Olvasd el most Rosabeth Moss Kanter: How great companies think different című cikkének összefoglalóját magyarul, hogy megtudd, mi a sikerhez vezető út 6 alappillére!
|
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| John J. Gabarro, John P. Kotter: Irányítsd a főnököd | |||||||
|
Arra minden menedzser fel van készülve, hogy irányítania kell beosztottjait. De hogy a főnökét is neki kell irányítania, ezt csak kevesen ismerik fel. Pedig így van. |
|||||||
| Lehet, hogy az „irányítsd a főnököd” kifejezés furán hangzik és nehéz is elképzelni, mégis ha tudatosan dolgozunk a felettesünkkel való kapcsolatunkon, ha időt fordítunk a kapcsolatépítésre – megértve a főnökünk céljait, erősségeit, gyengeségeit, prioritásait és a munkastílusát – mindenki nyer. Ehhez saját magunkat is ismernünk kell, tisztában kell azzal lennünk, hogyan viselkedünk a felettesünkkel szemben. A túlzott tekintélytisztelet elfedi a problémákat, az agresszív jót akarás felesleges konfliktusokat provokál.
John J. Gabarro, John P. Kotter: Manage Your Boss! A magyar cikkösszefoglaló segít abban, hogyan hangoljuk össze működésünket főnökünkével az eredményes közös munka érdekében. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Francis Fukuyama: Bizalom | |||||||
|
Van-e a tőkeként befektethető anyagi és szellemi javaknál fontosabb, ami meghatározza a gazdaság teljesítményét? Fukuyama szerint ezeknél fontosabb a bizalmon alapuló spontán társas készség, a társadalmi tőke.
|
|||||||
| Ezt nem bankban tartják, ezt nem lehet hitelre felvenni, egyetemen megtanulni, ennek gyökerei az egyes országok hosszú távú történelmi fejlődésében keresendők. Fukuyama bemutatja a társadalmi tőke és a bizalomszint hatását az egyes országok gazdasági teljesítményére. Nemcsak a különbségekre, de a kevéssé ismert hasonlóságokra és a történelmi körülményekre is rávilágít.
Dél-olasz családi kötelékek; japán mamutvállalatok; francia állami bürokraták; kínai kereskedők; amerikai munkás a futószalag mellett. Látszólag egymástól független tényezők a globalizált világgazdaságban, ám Fukuyama 600 oldalas könyve mesterien világít rá egy olyan közös tényezőre, amely szerinte a gazdasági teljesítmény színvonalát is meghatározza. Ez a társadalmi tőke, a bizalom szintje. Öt oldalas könyvösszefoglalónkból megismerheted Fukuyama elméletét. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Davenport, Patil: Adattudós - A 21. század legszexibb foglalkozása | |||||||
|
Tudod, mi a 21. század legszexibb foglalkozása? Ne is találgass, soha nem jönnél rá! Ők, akik kincset varázsolnak elő rendetlen és rendezetlen adatok tömegéből! |
|||||||
| Ők az adattudósok. Adattudósok ezrei dolgoznak mind az új, mind a jelentős múlttal rendelkező vállalkozásokban, melyek nap, mint nap olyan mennyiségű és változatosságú információval birkóznak, mint még soha eddig. Big Data. Az új netes cégek, mint a Google, a LinkedIn, az Amazon, de a GE, a Wal-Mart sem lehet ma már meg adattudósok nélkül, új fejlesztéseik többsége az ő munkájukra épül.
Ha a vállalatod adatpetabájtok sokszorosát tárolja, ha a vezetőnek fontos információ nemcsak számok sorainak és oszlopainak formáját ölti, vagy ha a legfontosabb kérdésekre csak analitikus erőfeszítések egyvelegeinek sokaságával képes választ kapni, akkor adathalmazaiban nagy lehetőség rejlik. Adattudósokra van szükséged. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Michael E. Porter, Mark R. Kramer: Közös értékek létrehozása | |||||||
|
A kapitalizmus evolúciójának következő fázisa lehet a közös értékteremtés. Össze lehet-e egyezetni a kapitalizmus profitszemléletét a társadalmi célokkal? |
|||||||
| A kérdés különösen a sok gazdasági és társadalmi problémát okozó 2008-as válság után aktuális, hiszen azért sokan épp az ésszerűtlen profithajhászást kárhoztatják. A neves üzleti gondolkodóknak a HBR 2011. évi első számában megjelent cikke azt vizsgálja, hogyan újítható meg kapitalizmus úgy, hogy a profitérdekek és a társadalmi érdekek jobb összhangba kerüljenek. Egyáltalán lehetséges ez?
A szerzők sok nagyvállalati példával bizonyítják, hogy lehetséges a közös értékteremtés. A Creating Shared Value a CSV, amikor a vállalati profitérdek és a társadalmi érdek egyszerre valósul meg, A profitból történő jótékonykodás-jellegű CSR-ral szemben a CSV a profitnöveléssel együtt hoz létre társadalmi értéket is. Michael E. Porter, Mark R. Kramer: Creating Shared Value – Ismerd meg most a közös értékteremtés ideáját magyar nyelvű cikkösszefoglalónkból! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| John P. Kotter: Tettvágy | |||||||
|
A siker legnagyobb ellensége maga siker, mert a siker önelégültségre vezethet, ami kiöli a tettvágyat, így semmi sem ösztönöz a változásra – márpedig a tettvágy sürgető érzése kell a változtatáshoz!
|
|||||||
| Milyen jó volt érezni a tettvágy sürgető érzését. Emlékeztek? Nem azt az üres aktivitást, amikor soha semmire nincs időnk, ki se látszunk a tevékenységekből, értekezletről értekezletre rohangálunk és soha semmi nem történik… Hanem azt az igazi tettrekészséget, amikor égünk a vágytól, hogy végre nekikezdhessünk és elvégezzük és utána jól érezzük magunkat.
A sikerből származó önelégültségnél – amelynek célja a status quo megtartása – még veszélyesebb az áltettvágy, amely ideges, önigazoló, sehová sem vezető pótcselekvések sorozata. Ez felemészti az időt, az energiát árt a cégen belüli kapcsolatoknak, nem figyel a külvilágra. John P. Kotter – aki a változás, változtatás témájának nagy szakértője – Tettvágy című könyvében részletesen kifejti a nyolc pontból álló változás irányítási modelljét. Nézd meg most! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Robert B. Cialdini: A meggyőzés tudományának elsajátítása | |||||||
|
Cialdini – a mester – elárulja a meggyőzés titkait. A meggyőzés tudománya közvetlenül felhasználható a kollégák, a vevők befolyásolására. |
|||||||
| Az üzleti élet – a közgazdasági ismereteken túl – egyre inkább támaszkodik a társtudományok eredményeire. A gyorsan fejlődő magatartástudományokból sok minden jól használható a vállalati életben is. A meggyőzés tudományának elsajátítása nélkül nem lehetsz eredményes. Robert Cialdini, pszichológia professzor, már harminc éve foglalkozik a meggyőzés, a befolyásolás üzlet területen való alkalmazásával. Ezen a területen több bestseller könyve jelent meg, s előadásokat, workshopokat tart az érdeklődőknek, amelyeket nemcsak a majd 800 ezer résztvevő, de szakmabeliek – pl. Daniel Pink is – nagyra értékelnek. Ismerd meg azonnal a meggyőzés hat alapelvét Robert Cialdini: Harnessing the Science of Persuasion című cikkének kétoldalas magyar nyelvű összefoglalójából, mert akkor könnyebben boldogulsz az életben. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Gary Hamel: A menedzsment rakétaprogramja | |||||||
|
A 20. század tömegtermelést irányító menedzsment 1.0 rendszerét felváltja a 21. század menedzsment 2.0, ami csaknem mindenben más lesz, mint az előző.
|
|||||||
| A világ folyamatosan változik. Ha lépést akarunk tartani vele, rugalmas, innovatív, együttműködésre épülő menedzsmentstratégiát kell kialakítanunk. Többé már nem működik a hierarchiára épülő, hatalmi elven működő, merev szabályokból álló rendszer – vallja Gary Hamel, a stratégiai menedzsment neves guruja számos más szakemberrel együtt, akik 2008-ban összeültek, hogy összeszedjék a változtatás szükséges lépéseit.
Egy lenyűgöző, 25 pontból álló lista lett az eredmény, ami felelős menedzserek számára megkerülhetetlen. Megnézem a listát! |
|||||||
