|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás | |||||||
|
Miért kapott közgazdasági Nobel díjat egy pszichológus?
|
|||||||
| A Svéd Tudományos Akadémia nem kapkodta el a döntést. A 2002-es díjátadón egy 1979-ben megjelent tanulmányra hivatkoztak, amit Daniel Kahneman a díj megítélése előtt elhunyt Amos Tverskyvel közösen publikált. A kilátáselméletről van szó.
A könyvben a szerző kalauzolásával végigjárjuk azokat az utakat, amelyek mentén gondolkodásunk kialakítja benyomásainkat, véleményeinket, emlékeinket, döntéseink alapjait. Sok csapda leselkedik ránk, többféle lehetőségünk van egy problémára könnyen előhívható, vonzó, de rossz megoldást találni. Tömör könyvösszefoglalónkból tudd meg, hogyan kerülheted el a csapdákat. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| John P. Kotter: A változások irányítása | |||||||
|
Minden változik. Tudjuk, hogy nekünk és a cégünknek is változnunk kell! Miért olyan nehéz mégis a változást eredményesen levezényelni? |
|||||||
| Miért gyakori a változással szembeni ellenállás? Miért fordul elő a megkezdett változás visszarendeződése? Hogyan lesz sikeres a változások irányítása?
Bár Kotter klassikus cikke még 1995-ben jelent meg a HBR-ben, azt annyira fontosnak tartották, hogy 2006-ben a „best of”-ba is beválogatták. A 2008-as válság és annak elhúzódó hatásai a cikket csak még aktuálisabbá tették. Kövessük Kotter professzor 8 lépéses változásmenedzsment javaslatát, s kerüljük el mind a 8 hibát, csapdát, amire cikkében felhívja a figyelmet. Olvasd el John P. Kotter: Leading Change című magyar cikkösszefoglalót és tudd meg, hogyan valósítsd meg a sikeres változtatás nyolc fázisát! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Robert I. Sutton: Hogyan legyek jó főnök nehéz időkben? | |||||||
|
Nehéz időkben a főnöknek is nehezebb. Sokkal több a gond, kellemetlen döntéseket kell hoznia. Hogyan lehetsz mégis jó főnök, akihez lojálisak a kollégái? |
|||||||
| Minden főnöknek tudnia kell, hogy beosztottai minden rezdülését figyelik, félreérthetik, félremagyarázhatják viselkedését. A kollégák kommunikáció nélkül is érzik a főnök, a cég gondjait. Tájékoztatás hiányában ez demoralizálja őket, rontja teljesítményüket. Nehéz helyzetben a kiszámíthatóság, a gondok érthető kommunikációja, a következő lépésekről való tájékoztatás és mindehhez az együtt érzés kifejezése segíti mind az elküldött, mind a cégnél maradó dolgozók lojalitását, önbecsülését. Tudd meg most Robert I. Sutton: How to Be a Good Boss in a Bad Economy című cikkének magyar összefoglalójából, hogyan lehetsz jó főnök nehéz időkben is! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| W. Chan Kim, Renée Mauborgne: Kék óceán stratégia | |||||||
|
Ki nem szeretne a hatalmas és nyugodt kék óceánon hajózni, a versenytársaktól hemzsegő, vértől vörös óceánnal szemben?
|
|||||||
| Nyilván mindenki ez előbbire vágyik, de hogyan kerülhetők el a támadók? A szerzők szerint a válasz egyszerű: teremts magadnak kék óceánt! Ahol csak te magad vagy, nem kell senkivel versenyezned. Ez így egyszerűen hangzik, de hogyan tehető meg? Cikkükben a szerzők – amelyből 2005-ben kiadott, azóta több mint egy millió példányban elkelt sikerkönyv is lett – azzal érvelnek, hogy ez nem lehetetlen. Még feltétlenül technikai innováció sem kell hozzá, megteremthető már létező iparágban is. Példaként a Cirque du Soleil, nálunk is ismert kanadai cirkuszt elemzik, akik egy hanyatlóban lévő, a felnőtteket nem igen érdeklő területen, a cirkusz világában teremtettek teljesen új, sikeres műfajt, ahol a jegyek ára a sztárzenekarokéival versenyez, s amely, azóta Kanada legsikeresebb exportcikkévé vált.
A cikket elolvastuk, összefoglaltuk és megosztottuk. Olvasd, élvezd, oszd! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Howard Gardner: Rendkívüliek | |||||||
|
Milyenek ők, a rendkívüliek? A Mester, a Teremtő, a Megfigyelő és a Befolyásoló. |
|||||||
| Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológia professzora a rendkívüliség összetevőit, létrejöttét és az általa definiált négy típusát vizsgálja meg könyvében, úgy, hogy egy-egy rendkívüli ember – Mozart, Freud, Woolf, Gandhi – életútjával demonstrálja a típusok jellemzőit. Néhányan csodagyerekként születnek, mint Mozart, de a többségük a személyiségük és az életük során rájuk ható – gyakran negatív tényezők – nyomán válnak rendkívülivé.
Megtanulhatjuk tőlük a céltudatosságot, az állandó önvizsgálatot, az akadályozó körülmények ellenére való érvényesülést. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Daniel Kahneman, Gary Klein: Bízhatsz-e az ösztöneidben a stratégiai döntéseknél? | |||||||
|
Hallgathatunk-e a megérzéseinkre üzleti döntéshozáskor? Mi a veszélye, ha magunk is elhisszük, hogy ösztönösen mindig jól döntünk?
|
|||||||
| A közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman és Gary Klein kognitív pszichológiával foglalkozó szakember véleménye csap össze a kettős interjúban az intuíció szerepéről az üzleti döntésben. Pszichológusként az intuíció szerepét nem zárják ki az üzleti döntésekből, de ellenőrzését javasolják. Óvnak a csalhatatlan megérzéseken alapuló döntésektől, az ilyen döntéshozóktól. A cikkben egyéb pszichológiai döntési csapdákra is felhívják a figyelmet, s egyszerű fogásokat is javasolnak a jobb üzleti döntésekhez.
A cikket elolvastuk, összefoglaltuk és megosztottuk. Olvasd, élvezd, oszd! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Gary A. Williams, Robert B. Miller: A sikeres meggyőzés titka | |||||||
|
Miért nem sikerül a legjobb prezentációval sem megnyerni a cégvezetést ötletünk támogatására?
|
|||||||
| Azért, mert nem működik a „one size fits all” szemlélet a döntéshozók megnyerésében. A vezetők különbözők, más érvek, más hangsúlyok hatnak rájuk, máshogyan szoktak és szeretnek dönteni.
A két marketingkutatással és tanácsadással foglalkozó szerző - Gary A. Williams és Robert B. Miller - 1600 vezető vizsgálata alapján 5 vezetőtípust határozott meg döntési stílusuk szerint. Van, aki szereti a kockázatot, gyorsan dönt, más maga akarja az adatokat végig gondolni, s ez időigényes. Van, aki mindenbe beleköt, van akit csak mások bevált gyakorlata győz meg. Ha az ő szájuk ízéhez igazítjuk a mondanivalónkat, sokkal meggyőzőbbek leszünk. A Tudáskurátor a cikket elolvasta, összefoglalta és az összefoglalót egy kattintással elérheted. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Nicholas Carr: Sekélységek | |||||||
|
Kezdtem úgy érezni, mintha valaki vagy valami belenyúlt volna az agyamba és ott átállított volna valamit... |
|||||||
| Nicholas Carr megosztó szerző, aki egy időben a HBR főszerkesztője is volt, évek óta ír provokatív könyveket az internet hatásairól. Többen ludditának tartják, mások mérföldkőnek tekintik „Sekélységek” című művét, amely több bestseller listát is vezetett, 2011-ben Pulitzer-díjra is jelölték.Carr azt a kérdést járja körül, hogy az aktív internetezés milyen – maradandó – változásokat okoz gondolkodásmódunkban illetve ténylegesen magában az agyunkban. Carr a netet megszakításos technológiára épülő „ökoszisztémának” tekinti, ahol a szörfölés, a hipertextekkel való állandó elkalandozás megosztja a figyelmet, nem engedi az elmélyülést, a megértést, felszínessé teszi tudásunkat, ma már sem az erdőt, sem a fát nem látjuk, csak a leveleket érzékeljük. Eközben – a máshogyan való használat következtében – agyunk is „áthuzalozódik”, nem vagyunk képesek hosszan odafigyelve olvasni, igényeljük a megszokott, rengeteg impulzust, unalmasnak érezzük a hagyományos könyvolvasást. Tudd meg Nicholas Carr: The Shallows című könyvének magyar nyelvű összefoglalójából, mit tett agyunkkal az internet és mi mit tehetünk! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Robert G. Eccles, George Serafeim: A teljesítmény határterülete | |||||||
|
A vállalati fenntarthatósági programok, a társadalmi célok megvalósítása anyagi áldozatokkal járnak. A cikk szerzői szerint ez nem kell, hogy így legyen!
|
|||||||
| A cikk mindkét szerzője a Harvard Business School professzora, s mindketten részt vesznek a fenntarthatósági tényezők iparági kockázatainak feltérképezésében és számszerűsítésében. Cikkükben az ad hoc projektek (széndioxid-kibocsátás korlátozása, hulladékkezelés, stb.) helyett, integrált fenntartható vállalati stratégia kialakítását javasolják. Ehhez olyan innovatív megoldások kellenek, amelyek nem a keletkező problémákat kezelik, hanem magát a problémát szüntetik meg.Ez a vállalat teljes megújítását igényli (termék, folyamatok, munkaerő, értékesítés) beleértve az üzleti modellt is. A folyamathoz intenzív kommunikáció kell a cég shareholderei és stakeholderei felé is. A szerzők úgy látják, hogy a nagy nemzetközi vállalatoknak módjában van mindezt megtenni, s országhatárokon átnyúlva tenni egy élhetőbb világért.
A Tudáskurátor Társaság elolvasta, összefoglalta, megosztotta. Olvassátok, élvezzétek, osszátok! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Roger L. Martin: A vevőorientált kapitalizmus kora | |||||||
|
Kiknek az érdeke az elsődleges a kapitalizmusban? - teszi fel a kérdést Roger Martin, világhírű kanadai professzor. Eljött a vevők kora...
|
|||||||
| Sokat hivatkozott cikkében Martin arra jut, hogy ma a fogyasztói kapitalizmusról kell beszéljünk. Amióta a tulajdon és az irányítás szétvált a kapitalizmusban a cégvezetők és a tulajdonosok érdekeit nem könnyű összekapcsolni. A menedzserek gyakran előtérbe helyezték saját érdeküket, ezt korrigálandó a 70-es évektől a részvényesek érdekeinek képviselete vált az elsődleges vállalati céllá. A vezetőket részvényopciókkal ösztönözték erre. Ez azonban a rövidtávú érdekek oltárán feláldozta a cégek hosszú távú eredményes működését. Martin kutatásai alapján azt bizonyítja, hogy hosszútávon azok a cégek a legeredményesebbek, amelyek a vevők érdekeit tekintik a cég működésének legfontosabb céljának. Ezért beszél fogyasztói kapitalizmusról. Végső soron persze a tulajdonosok nyernek akkor is, ha nem az ő érdekük, hanem a fogyasztóké áll elsőként a cégek működésének céljában. Azért a kapitalizmus továbbra is a kapitalistáké! |
|||||||
