|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Herminia Ibarra: A hitelességi paradoxon | |||||||
|
Hogyan lehet a vezető egyszerre önmaga és alkalmazkodni, változni tudó személyiség?
|
|||||||
| Hogyan értelmezzük a vezetői hitelességet? Mik a korlátai? Néha nem célszerű a teljes őszinteség, mert kontraproduktív lehet. Mit jelent a hitelesség multikulturális környezetben? Légy hű magadhoz vagy legyél inkább kaméleon? Alakoskodás-e a környezethez való alkalmazkodás? Tisztázhatjuk és meghaladhatjuk alapértékeinket és ezzel sikeresebbek lehetünk vezetőként. Herminia Ibarra: The Authenticity Paradox c. cikkösszefoglalóból megtudhatod, hogyan őrizzük meg hitelességünket, úgy hogy közben személyiségünk változik, fejlődik. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Andrew S. Grove: Csak a paranoidok maradnak fenn | |||||||
|
Sikeres üzlet esetén is állandóan készenlétben kell állni az előre nem látható trendváltásokra. Azért mondja Grove, hogy csak a paranoiások élik túl, akik mindig figyelnek.
|
|||||||
| A sikeres üzletnek mindig megvan az a veszélye, hogy nagy kudarc éri. Amikor az üzlet alapjaiban kezd megváltozni, akkor érkezett el az a pont, amikor nagyon ébernek kell lenni. Ez az idő, az ún. stratégiai inflexiós pont, ami valójában egy káosszal teli időszak, csak visszatekintve világos a trendforduló. A megváltozott szabályok egy vállalatnál mindent a feje tetejére tudnak állítani. Hogyan kell kezelni ezeket a változásokat? Hogyan kell a zajból kiszűrni a jelet? Mire kell figyelni? Kire kell támaszkodni? Mindezekre a kérdésekre ad választ az Intel egyik alapító vezérigazgatója, aki maga is szembekerült ilyen változásokkal, s aki példát adott sok más vezetőnek. Andrew S. Grove: Only the Paranoid Survive c. könyvösszefoglaló rávilágít erre a problémára és kulcsokat ad a megoldáshoz is. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Frederick Herzberg: Az alkalmazottak motiválása | |||||||
|
Hogyan lehetséges, hogy a cikk első megjelenése után csaknem ötven évvel még mindig az állatidomításhoz alkalmas külső motiváló tényezők és nem a munka belső motivációi a tipikusak?
|
|||||||
| Miért vezet tévútra, ha azt gondoljuk, hogy sorozatos béremelések kilátásba helyezésével vagy ingyenes üdülési jegyekkel elérhetjük azt, hogy motiváltak legyenek az alkalmazottaink? Biztos, hogy a valóban motivált dolgozók örülnek az egyre rövidebb munkaidőnek? Miben különbözik a külső és a belső tényezőkre épülő motiváció, és egyáltalán: képesek vagyunk-e észrevenni, amikor egy-egy közismert motivációs eszköz alkalmazásakor voltaképpen saját magunkat motiváljuk, nem pedig azt, akit szeretnénk? A különféle vezetési elvek mellett hasznos, ha ismerjük az ún. higiéniai és motivációs tényezők súlyát és szerepét, amelyek az emberek munkahelyi viselkedése és valódi, belülről fakadó motivációjuk mindenkori szintjét meghatározzák. Frederick Herzberg: How Do You Motivate Employees? örökérvényű, lebilincselő cikkének összefoglalóját ne hagyd ki, akár motiváló, akár motivált vagy! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Charles Duhigg: A szokás hatalma | |||||||
|
Szokások nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk és a segítségünkre vannak, DE a szokások megnehezíthetik az életünket és csak hátráltatnak. Melyik nézetnek adjunk inkább igazat?
|
|||||||
| Életünk mindennapjai szokásokból, rutinokból épülnek fel. A szokásaink meghatároznak bennünket és leegyszerűsítik, ezáltal megkönnyebbítik az életünket. A szokások segíthetik vagy gátolhatják az ember fejlődését, attól függően, hogy azok milyen irányban befolyásolják az élet minőségét. A jó és rossz szokások között agyunk nem képes különbséget tenni. Az ember saját felelőssége, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen szokások "rabjaivá" válik és milyen hatalommal tud rendelkezik fellette egy-egy rossz szokás. A számunkra nem előnyös szokásokat önfegyelemmel, akarattal leküzdhetjük, megváltoztathatjuk. Elgondolkodtató, hogy a rendszeres családi közös étkezések milyen pozitív hatással vannak a gyerekek iskolai eredményeire, vagy a bevetetlen ágy milyen negatív hatással lehet az egész napunkra. Szokás kérdése. Tudj meg többet a szokásokról Charles Duhigg: The Power of Habit c. könyvösszefoglalójából. Egy-két rossz szokásodat biztosan le fogod vetkőzni. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Gary Hamel, Liisa Välikangas: Törekedj a rugalmas alkalmazkodás stratégiájára! | |||||||
|
A gyorsan változó világra, e változások elébe menő rugalmasan alkalmazkodó stratégia a válasz.
|
|||||||
| Futás közben nem lepődünk meg azon, hogy szívverésünk fokozatosan lesz egyre szaporább, ahogy nő a megtett távolság. Szervezetünk (és a természet általában is) kiválóan alkalmazza azt a fajta ’stratégiai rugalmasságot’, amit a vállalatoknak és más, mesterséges szervezeteknek is el kellene sajátítaniuk. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a gyorsan és váratlanul bekövetkező változásokra megfelelő választ tudjanak adni anélkül, hogy viharos átalakításokról, esetleg fájdalmas elbocsátásokról kelljen nagy hirtelen dönteniük. Ne akkor kelljen kapkodni, amikor már kényszerhelyzetben vagyunk, és nincs lehetőségünk megfelelően előkészített és előre kiszámított lépéseket tennünk. A folyamatos és rugalmas alkalmazkodás a cél. A traumamentes rugalmasság elérése érdekében négy kihívást kell megfelelően kezelnünk annak érdekében, hogy sikeresebbek lehessünk versenytársainknál. Gary Hamel, Liisa Välikangas: The Quest for Resilience c. cikk magyar nyelvű összefoglalójából megtudhatod, hogy a gyors változásokra a legjobb válasz a rugalmasság, reziliencia elsajátítása mind az egyén, mind a szervezetek szintjén. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Thomas Piketty: A tőke a huszonegyedik században | |||||||
|
A kapitalizmus a 21. században is a kapitalisták érdekeit szolgálja: a tőke hozadéka jobban nő, mint a munkajövedelmek, ami növeli az egyenlőtlenségeket.
|
|||||||
| Óriási merészség Marx után ’A tőke …’ címmel újabb közgazdasági alapművet írni, mégis megérte a fáradtságot, mert Piketty – szemben a gondolati logikán alapuló korábbi művel – adatalapú elemzéssel, 300 év statisztikáit, de még regényeit is segítségül hívva azt állapítja meg, hogy a kapitalizmus ismét erejének teljében van, alapvetően a tőkések érdekei mentén működik, s a társadalmi egyenlőtlenségek gyorsan nőnek. Ha nem akarjuk, hogy a demokratikus vívmányokat a kapitalizmus alaptörvényei elsodorják, s a gazdagok még gazdagabbak legyenek, akkor közös erőfeszítéssel, progresszív adózással kell jövedelmük és hatalmuk növekedésének korlátot szabni. Thomas Piketty: Capital in the Twenty-First Century c. 700 oldalas könyvének összefoglalója lebilincselően izgalmas olvasmány, amelyet nem hagyhatsz ki. |
|||||||
ethical Are You-2014C511-118x118.jpg "Mahzarin R. Banaji, Max H. Bazerman, Dolly Chugh: Mennyire etikus, vagy etikátlan Ön?")
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Mahzarin R. Banaji, Max H. Bazerman, Dolly Chugh: Mennyire etikus, vagy etikátlan Ön? | |||||||
|
Még a legjobb menedzserek is hoznak etikátlan döntéseket, ráadásul úgy, hogy nem is tudnak róla. Rejtett előítéleteink akaratunk ellenére is befolyásolnak minket. Tehetünk-e ellenük valamit?
|
|||||||
| Ön mit gondol magáról: igazságos döntéseket hoz, mindenkit érdemei szerint értékel, vagy néha észreveszi döntéseiben bizonyos előítéletek hatásának érvényesülését? Saját teljesítményét magasabbra, vagy alacsonyabbra értékeli-e munkatársainál? Vizsgálta-e valaha, hogy azt a döntést, amit meghozott, ugyanazt hozta volna meg akkor is, ha egy másik rasszhoz, valláshoz, nemhez tartozna, vagy más iskolába, klubba járt volna? A cikk szerzői érdekes összefüggést tártak fel a rejtett előítéletek és az igazságtalan döntések között, majd kísérletekkel igazolták feltevéseiket. Mahzarin R. Banaji, Max H. Bazerman, Dolly Chugh How (Un)ethical Are You? c. cikkösszefoglaló ezekre a kérdésekre keresi az izgalmas választ. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Chip Heath és Dan Heath: Átkapcsolás | |||||||
|
A nehéz helyzetben való változáshoz irányítani kell a hajtót, motiválni az elefántot és világosan megmutatni az utat!
|
|||||||
| A könyv évtizedek kutatómunkáin alapuló praktikus, gyakorlati tanácsokat ad azok számára, akik magánéleti, munkahelyi vagy valamilyen társadalmi változásra vágynak, eddigi próbálkozásaik kudarcba fulladtak vagy képtelenek megtenni az első lépést. Az életben bekövetkező újdonságokhoz (pl. egy baba születése, technológiai újítások, új munkakör) legtöbbször alkalmazkodunk ahelyett, hogy ellenállnánk azoknak, miközben olyan káros szokásoktól, mint a dohányzás vagy a túlevés, képtelenek vagyunk szabadulni vagy lehetetlennek tartjuk egy új üzleti stratégia bevezetését. A változtatás lényege, hogy a megszokottól eltérően kell gondolkodni és cselekedni. A könyv egyaránt szól a személyes, a szervezeti és a társadalmi változásról, illetve változtatásról. Részletesen bemutatja, hogy mik a változásnak, mint folyamatnak a legalapvetőbb lépései és gyakorlati tanácsokat ad a célkitűzések sikeres megvalósításához. Chip Heath és Dan Heath: Switch – How to Change Things When Change is Hard c. könyvösszefoglaló izgalmas és érdekes olvasmányélményt fog nyújtani. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Nathan Furr, Jeffrey H. Dyer: Vezesd csapatodat az ismeretlenbe! | |||||||
|
Az innováció nem csak a véletleneken múlik: a módszeresség kifizetődő!
|
|||||||
| Mik a fő buktatók az innovációban? El lehet ezeket kerülni, vagy csak szerencse kérdése? Milyen a jó innovációs vezető és segít-e ebben az MBA-végzettség? Ki és mi alapján dönt a fejlesztési irányokról és termékekről? A cikk bemutatja az egymásra épülő lépéseket, amelyek a vevőközpontú gondolkodástól, a vevő valódi problémáinak megértésétől, a megoldásukra felmerülő új ötletek lean-módszerű gyors és célzott kipróbálásán át, a piac teszteléséig tartanak. A lépések célja, hogy az egyes feltételezéseket lehessen igazolni vagy cáfolni a kísérletekkel, így csökkentve a kockázatokat. Nathan Furr, Jeffrey H. Dyer: Leading Your Team into the Unknown c. cikkösszefoglaló hasznos ötletekkel szolgál az innováció megvalósulásában. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Martin Seligman: Tanult optimizmus | |||||||
|
Gondokodásunk befolyásolja viselkedésünket, cselekedeteinket, még egészségünket is. Nem mindegy, hogy optimisták vagy pesszimisták vagyunk-e. Változtathatunk-e gondolkodásmódunkon a siker érdekében?
|
|||||||
| Az optimisták általában jobban érzik magukat, egészségesebbek és sikeresebbek, és ez a cégek számára is fontos. A könyv módszereket ad arra, hogyan változtassuk meg a világlátásunkat a siker érdekében. Az elmúlt harminc évben teljesen átalakult a pszichológia világa. Korábban ez a tudományág csak a betegekkel, a gondban lévőkkel foglalkozott. A pozitív pszichológia ezzel szemben a sikeres, boldog emberek titkát keresi. Hogyan tudjuk a hétköznapjaink velejáróját, a pesszimista gondolatokat úgy pozitívvá alakítanunk, hogy azok a hasznunkra váljanak? Bár az elméleti és a kísérleti háttér teljesen kidolgozott, a módszer mégsem nyerte még el a helyét a mindennapi életünk és az üzleti élet mindennapjaiban. Ha ezeket a felismeréseket használni tudnánk, akkor nemcsak jelentősen könnyebb lenne a napi életvitelünk, de egyszerűbb lenne adott pozícióra kiválasztani a megfelelő embert, és képesek lennénk sokkal produktívabb munkát végezni. Martin Seligman: Learned Optimism c. könyvösszefoglalója részletesen kimunkált kulcsot ad ehhez a kezünkbe. |
|||||||
