|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Congdon, Flynn, Redman: Egyensúlyozás az Én és a Mi között | |||||||
|
A jól megtervezett nyitott irodai munkahelyek megfelelően szolgálják az együttműködést, miközben tiszteletben tartják a dolgozók privát szféráját.
|
|||||||
| A műszaki fejlődéssel és a digitális kommunikáció térhódításával a magánszféra dimenziói is változáson mentek át. Azok az irodai munkahelyek, amelyek 10 évvel az ott dolgozók megelégedésére szolgáltak, ma már átalakításra szorulnak. Sokan kritizálják a nyitott irodatereket azért, mert nem nyújtanak megfelelő lehetőséget nyugodt, elmélyedt munkára. A cikkösszefoglalóból megtudod, milyen magánszféra védelmi stratégiákkal operálunk munka közben és hogyan tudja a megfelelően kialakított nyitott iroda egyszerre az együttműködést és az elkülönülést is segíteni. Christine Congdon, Donna Flynn és Melanie Redman: Balancing We and Me c. cikkösszefoglalója lebilincselően tárja fel az új kutatási eredményeket. Ezt ne hagyd ki, olvasd el! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Greg McKeown: Esszencializmus | |||||||
|
A kevesebb, több! Merj nemet mondani a sok lényegtelen dologra, hogy csak a fontosakra koncentrálhass. Ez az esszencializmus lényege és alapfilozófiája.
|
|||||||
| Kerültél már olyan helyzetbe, amikor a főnököd feladatok egész sorát bízta rád, és nem tudtál nemet mondani, bár előre láttad, hogy lehetetlen lesz teljesíteni? Ha ismerős ez a helyzet, akkor a nem-esszencialisták népes táborába tartozol, akik elvesznek a lényegtelen részletek között, és rosszabbul teljesítenek, mert több prioritásról beszélnek, ami nonszensz, hiszen legfontosabb dolog csak egy lehet. A könyv útmutatót ad ahhoz, hogyan tegyük magunkévá az esszencialista életvezetést és világlátást praktikák segítségével, hogy valóban a fontos dolgokra koncentrálhassunk annak érdekében, hogy életünk könnyedebb, erőfeszítéseink pedig eredményesebbek legyenek. Greg McKeown: Essentialism The Disciplined Pursuit of Less c. könyvösszefoglalóból ismerd meg a fegyelmezett lényeglátás gyakorlatát! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Stefan Michel: Szerezz meg több értéket | |||||||
|
Ne hagyd veszni az értéket! Az értékteremtés mellett a vállalatoknak többet kell törődniük a megtermelt és az őket megillető értékek megszerzésével is. |
|||||||
| Van olyan bolond, aki tízszeres árat fizet a kávéért? Valószínűleg Te is az vagy, ha Nespresso kávét iszol a munkahelyeden vagy otthon! A Nestlé az értékszerzés iskolapéldája! Vajon a fennmaradásért folytatott versenyben a vállalatok az árbevétel- és profitnövelésnek mindig a legegyszerűbb és alacsony erőforrás igényű módját választják-e? Lehetséges-e, hogy miközben nagy energiákat fordítanak innovációra, új piacok meghódítására, jelentős értékeket hagynak elúszni? Stefan Michel az érték szubjektív jelentőségét kidomborítva, olyan tanácsokkal és módszerekkel lát el, melyek segítségével az eddig nem realizált érték jelentős részét is megszerezheted. Stefan Michel: Capture More Value A cikkösszefoglalóból ismerd meg az értékszerzés 15 módszerét! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Richard P. Rumelt: Jó stratégia, rossz stratégia | |||||||
|
A rossz stratégia kiszorítja a jót. A jó stratégia azonban nem alkotható stratégiai gondolkodás nélkül. Szerencsére a stratégiai gondolkodás tanulható.
|
|||||||
| A stratégia a versenytársak, a szabályozás és a tudományos-technikai fejlődés jövőbeli állapotára vonatkozó várakozások talaján nyugszik – fejti ki a szerző. A jövőre szóló várakozásokat a jelenre vonatkozó diagnózissal kell összefüggésbe hozni. Ha ezt ilyen világosan tudjuk, miért van mégis annyi rossz stratégia? Hol követik el a vezetők azt a hibát, ami miatt nem képesek helyes stratégiát alkotni és stratégiai döntéseket hozni? Rumelt sikeres cégek eseteit feldolgozva keresi és találja meg a válaszokat. Ha a mai vezetők jó stratégiát alkotnának és követnének, kevesebb erőforrással és fenntarthatóbb módon lennének képesek arra a teljesítményre, amit ezek hiányában szervezetükkel elérnek. Tudj meg több részletet, Richard P. Rumelt: Good Strategy/Bad Strategy, The Difference and Why it Matters c. magyar könyvösszefoglalójából! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Ethan Bernstein: Az átláthatóság csapdája | |||||||
|
Az átláthatóság segít kivédeni a fölösleges munkafolyamatokat és együttműködésre ösztönöz, a túlzott nyitottság visszafogja a teljesítményt.
|
|||||||
| Egyes vállalatok úgy találták meg az arany középutat az átláthatóság és a magánszféra között, hogy négy területen húztak stratégiai határvonalat és kutatások bizonyítják, hogy ezek a vállalatok következetesen váltak a leginnovatívabb és legproduktívabb cégekké. A fejlett érzékelési és nyomkövető technológiák segítségével a munkavállalók viselkedése időben nyomon követhető. Az, hogy a rendelkezésre álló információkat hogyan kellene egyénileg, csapatszinten vagy a felügyelők által felhasználni, a menedzsment körébe tartozó kérdés. Fontos, hogy a vezetők enyhítsék az átláthatóságot a privát zónák megfelelő mértékű biztosításával. Ethan Bernstein: The Transparency Trap c. cikkösszefoglalóból szemléletes példák segítségével megtudhatod, hogy hogyan! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Peter F. Drucker: 21. századi kihívások a vállalatirányításban | |||||||
|
A 20. század fejlődése a fizikai dolgozók növekvő teljesítményére alapozódott, a 21. században pedig a szellemi dolgozók (knowledge workers) termelékenysége válik a legfontosabb tényezővé. A holnap izgalmas kérdései már ma itt vannak.
|
|||||||
| Peter F. Drucker – aki a 20. század legjelentősebb menedzsment gondolkodója volt – utat mutatott a 21. századra is. Látta, hogy a gyökeres változások miatt a 20. században bevált stratégiák és modellek nem működnek. Könyve a szervezetek újszerű irányításáról szól. A vezetés feladata, hogy az emberek képességei és ismeretei növeljék a termelékenységet. Nincs egyetlen helyes szervezeti forma és az emberek irányításának sincs egyetlen helyes módja. Föl kell kutatni, ki kell kísérletezni a célnak legjobban megfelelő szervezetet és vezetési módot. Peter F. Drucker: Management Challenges for the 21st Century című könyvének összefoglalójából, tudd meg, mit kell tenned, hogy ezeket a kihívásokat lehetőségekké változtasd! |
|||||||
 of the Talent Economy-2014C361-118x118.jpg "Roger L. Martin: A tehetségalapú gazdaság tündöklése (és valószínű bukása)")
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Roger L. Martin: A tehetségalapú gazdaság tündöklése (és valószínű bukása) | |||||||
|
Ma párszáz emberé az USA GDP növekményénének döntő része. Meg lehet-e fékezni a vezetők és befektetők mások kárára történő gazdagodását?
|
|||||||
| A természeti kincsek kiaknázására épülő ipari társadalom helyébe a szellemi erőforrásokon, a tehetségen alapuló iparágak által dominált gazdaság (talent economy) lépett, melyben a cégvezetők és a pénzügyi tranzakciókat bonyolító alapkezelők vezetői óriási vagyonokra tettek szert. Egyre nő a szakadék a rendszer haszonélvezői és a mindebből semmit sem élvezők között. Ez az egészségtelen és igazságtalan vagyonelosztás ellentétes a demokratikus piacgazdaság eszméjével. A demokrácia azt követeli, hogy ezt a súlyos egyensúlytalanságot mihamarabb felszámoljuk Roger L. Martin The Rise (and Likely Fall) of the Talent Economy – HBR. 2014 október A cikkösszefoglalóból tudd meg mit javasol a szerző! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| A. G. Lafley, Roger L. Martin: Játssz a győzelemért | |||||||
|
Ne csak versenyezni, hanem győzni akarj! Van győzelmi stratégiád? Érdemes egyáltalán stratégiáról gondolkodni ma, amikor a változékonyság, a bizonytalanság, a bonyolultság és a nem egyértelmű viszonyok a jellemzőek?
|
|||||||
| Sokan azt a nézetet vallják, hogy hamarabb változik a világ, mint ahogyan a stratégia elkészül. Ám a szerzők – A. G. Lafley, a Procter & Gamble vezére és Roger L. Martin, az egyik legnagyobb stratégiai guru – szerint ez méginkább szükségessé teszi a stratégiai gondolkodást. A P&G 2000.év utáni újabb sikertörténete bizonyítja, hogy öt lépést végig gondolva hatékony stratégia építhető fel a szervezet minden szintjén. Ambiciózus és lelkesítő célokat kell kitűzni, jól kell meghatározni a játékteret, ahol győzni akarunk, erősségeinkre kell támaszkodni és hatékonyan kell levezényelni a folyamatot. A. G. Lafley, Roger L. Martin: Playing to Win című könyv magyar összefoglalójából ismerd meg, hogyan készíthető egy bizonyítottan működőképes stratégia a 21. században! |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| William Lazonick: Jólét nélküli profit | |||||||
|
Jólét nélküli profit. A cégvezetők érdekében manipulált tőkepiac a gazdaság fejlődésének és a jólét növelésének a gátja!
|
|||||||
| Az S&P500 indexben szereplő, a tőzsdén jegyzett 449 cég 2003 és 2012 között jövedelmének 54%-át fordította saját részvényeinek a visszavásárlására. Az osztalékokra újabb 37%-ot fizettek ki, s így csak 9% maradt beruházásokra, fejlesztésekre és béremelésre. A tíz legnagyobb visszavásárlás során a cégvezetők dollár-százmilliókat kaszáltak, míg a tízből csak 3 cég teljesített az adott időszakban a tőzsdei átlagindex felett. 2007-re az USA háztartásainak 0,1% leggazdagabb része az összes jövedelem 12,3%-át tette zsebre. William Lazonick: Profits Without Prosperity – A cikkösszefoglalóból megtudod, a szerző szerint hogyan kell ennek gátat vetni. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Tarun Khanna: A körülményekhez alkalmazkodó tudás | |||||||
|
Best practices don’t travel. A máshol bevált menedzsmentmódszerek és eszközök elbizakodottá teszi a vezetőket, holott a lényeg a kontextus.
|
|||||||
| Ha bármilyen vezetőt, bárhol a világon ma megkérdezünk, hogy mi a fő feladata, mindenütt azt a választ kapjuk, hogy értéket teremteni, a tehetségeket motiválni. A különbség ’csak’ abban van, hogyan? A sikeres cégek sem ültethetik át az országhatáron túlra változtatás nélkül az otthon bevált módszereiket, eszközeiket. Ahhoz, hogy ezeket a ’csodafegyvereket’ eredményesen használhassuk, alkalmazkodnunk kell a helyi viszonyokhoz, gazdasági jellemzőkhöz, kultúrához, valláshoz. Tarun Khanna: Contextual Intelligence – A magyar cikkösszefoglalóból ismerd meg a tudás alkalmazásának 7 lépését most! |
|||||||
