|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Marcus Buckingham, Ashley Goodall: A teljesítménymenedzsment megújítása | |||||||
|
A túlszofisztikált teljesítményértékelési rendszer kolonc mindenki nyakán, nem előrevisz, hanem hátra húz.
|
|||||||
| Sok vállalatnál ismerős lehet a részletekbe menő és nagy erőforrásokkal működtetett teljesítményértékelési rendszer, amely meghatározza a munkatársak jutalmazását és előmenetelét. Amellett, hogy a rendszerben elveszhetnek az eredeti célok, a pszichológia is közbeszól: az értékelő elfogultsága (idioszinkratikus értékelő hatás) sokkal jobban befolyásolja az eredményt, mint az értékelt tényleges teljesítménye. A Deloitte ezen problémák kiküszöbölésére újította meg rendszerét, amelynek egyszerűségéből és célorientáltságából más cégek is tanulhatnak. Buckingham, Goodall-Reinventing Performance Management c. cikkösszefoglalóból tudd meg, hogyan lehet megújítani a teljesítményértékelő rendszeredet. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Liz Wiseman: Okos újoncok | |||||||
|
Miért jó az újonc-mentalitás? Hogyan hasznosítható? Lehet-e a veterán munkatárs is újonc?
|
|||||||
| Ön milyen munkatársakat részesít előnyben: a tapasztalt veteránokat, vagy a kezdő újoncokat? Mikor válik a tapasztalat hátránnyá, és mikor nélkülözhetetlen? Kik a sikeresebb vezetők: az újoncok, vagy a veteránok? Vajon a legjobb gyakorlat mindig a legjobb? Korfüggő-e az újonc mentalitás, vagy tanulható? Mi okozza a veteránvezetők arroganciáját, és hogyan kerülhető el a munkahelyi kiégés és elidegenedés káros jelensége? Milyen szerepet tölt be a tanulás a szervezetmegújításban? A fenti kérdésekre talál válaszokat Liz Wiseman, széleskörű vállalati és szervezeti kutatásokra alapuló, jelen munkájának összefoglalójában, melynek eredeti címe Rookie Smarts. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Susan J. Ashford, James Detert: Érd el, hogy a főnököd vevő legyen az ötletedre | |||||||
|
Nem elég, ha középvezetőként jó ötleted van a céged számára. Azt el is kell ’adnod’ a cégvezetésnek!
|
|||||||
| Hogyan legyünk hatékony ötletgazdák? Melyek azok a módszerek, amelyek az ötleteink ’eladását’ segítik elő? A szerzők hét gyakorlati taktikát mutatnak be, amelyeket száz középvezető megkérdezése alapján állítottak össze. A középvezetők sok olyan dolgot látnak, tapasztalnak munkájuk során, ami hasznosítható a cég számára, s ami a felsővezetéshez nem jut el. A középvezetőnek nem elég, ha a céget segítő jó ötlete születik, ezt el kell tudni adnia a felsővezetésnek. Ez nem is egyszerű feladat, végig gondolt logikát, megfelelő körültekintést igényel, egész taktikai arzenál kezelését feltételezi. Susan J. Ashford, James Detert: Get the Boss to Buy in c. cikkösszefoglaló lépésről lépésre bemutatja, hogy hogyan tedd meg ezeket a finom lépéseket. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Henry Mintzberg: Vezetés | |||||||
|
Minden vezető érzett más lelkiismeretfurdalást amiatt, hogy nem képes mindennapi munkájában a vezetésről elméletben tanultakat végrehajtani, mert a napi munkája elsodorja. Mintzberg könyve erre feoldozást ad, mert szerinte épp az a vezetői feladat, hogy a napi munkáját a vezető kézben tartsa.
|
|||||||
| A hatékony vezetés nem egy tudomány vagy szakma, így annak titkát nem is lehet iskolában vagy egy tanfolyamon elsajátítani, állítja Mintzberg. Nem létezik bevált recept, de a szerző számba veszi azokat a szempontokat és hibákat, amelyeket a siker érdekében figyelembe kell venni minden vállalatvezetőnek. Véleményét 29 vezető 1-1 napjának végigkísérése alapján foglalja össze. Vezetés című könyvében Henry Mintzberg számba veszi a vállalatvezetők munkájával kapcsolatos tévhiteket, problémákat és nélkülözhetetlen szempontokat. Emellett, hogy átfogó képet adjon, egy modellen keresztül szemlélteti a vezetők munkájának sokszínűségét, nehézségeit és tanácsokat ad a hatékony vállalatvezetéshez. Henry Mintzberg: Managing c. könyvösszefoglaló egy alapos áttekintést ad a vezető sokrétű feladatáról. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| David A. Garvin, Joshua D. Margolis: A tanácsadás és elfogadás művészete | |||||||
|
A tanácsadás nem egyirányú utca! A tanácsot kérő és a tanácsot adó együtt kell, hogy dolgozzon a siker érdekében.
|
|||||||
| Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tanácsadási folyamatban a tanácsadó dolga az, hogy aktívan keresse (és meg is találja) a megoldást az éppen aktuális problémánkra. Ha viszont azt akarjuk, hogy valóban sikeres legyen a folyamat (ami mindkét félnek érdeke kell, hogy legyen), akkor a tanácsadást igénybe vevőként is figyelembe kell vennünk néhány olyan szempontot, ami a siker kulcsa lehet. Kiterjedt kutatásokon alapuló, tömör útmutató formájában a cikk összegzi azokat a legfőbb tényezőket, amelyek kihatnak a tanácsadási folyamatra, és ezeket csoportosítja úgy, hogy mind a tanácsadói, mind a tanácsot igénybe vevő oldalon ülő személy a saját tevékenysége során hasznosítani tudja. Nem elméleti összefüggéseket elemez, hanem gyakorlati tippeket ad. David A. Garvin, Joshua Margolis: The Art of Giving and Receiving Advice c. praktikus cikkösszefoglalót ajánljuk figyelmedbe. |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát | |||||||
|
Dávid és Góliát küzdelme egyenlőtlen volt, de pont fordítva, mint ahogy gondoltuk!
|
|||||||
| Jól gondoljuk-e, hogy Góliát volt az esélyes? A nagydarab, lassan mozgó, talpig páncélban lévő óriásnak semmi esélye sem volt Dávid pisztolylövésszerű parittyája ellen. Segíthet-e valamiben a diszlexia? Hogyan harcoljunk erőfölényben lévő ellenféllel? És tényleg jó-e a három csapás intézménye? Ami nem öl meg, az erősít: ha a bomba nem a mi házunkban robban, akkor nem is olyan rémisztő. A diszlexia akár előny is lehet, mert másképpen való gondolkodásra kényszerít. Jobb egyetemen kisebb az esély a kiemelkedésre, válasszuk meg gondosan a kívánatos kihívás nagyságát. A korlátlan erőfölény korlátlan alkalmazása maga ellen fordítja a közvéleményt és az érintetteket. Hogyan érdemes harcolni a bűnözés ellen, mi működik és mi nem? A gyengébb fél sokszor győzhet, ha nem próbálja utánozni az erőset. Malcolm Gladwell: David and Goliath c. könyvösszefoglalója felvázolja azt, hogy nem kell tragédiának felfogni a hátrányunkat, hanem éppen hogy mozgósítja a belső erőforrásainkat és előtérbe helyezi a meglévő pozitívumot. |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Heidi Grant Halvorson: A második lehetőség arra, hogy jó benyomást tegyünk | |||||||
|
Az első benyomás sorsdöntő lehet, de nemcsak rajtunk múlik. Ha tudjuk, hogyan alakul ki másokban rólunk a kép, mi formálhatjuk.
Az első benyomás egy állásinterjún, egy új munkahelyen meghatározó lehet, de mivel a mi magatartásunkat egy másik ember interpretálja, nem minden magunkról küldött üzenetet úgy fog értelmezni, mint aminek mi azt szántuk. Ez félreértésekhez vezethet. |
|||||||
| Képesek vagyunk-e tudatosan befolyásolni a rólunk kialakított képet? Tudunk-e dolgozni az első benyomáson, vagy a másodikon, ha az első félrecsúszott? Korrigálható-e a kedvezőtlen kép? A cikk jól alkalmazható módszereket mutat be erre. Érdemes elgondolkodnunk a szerző tanácsain. Heidi Grant Halvorson: A Second Chance to Make the Right Impression c. cikkösszefoglalót elolvasva sok minden helyére kerülhet. Olvasdd el! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Robert B. Cialdini: Befolyásolás – A meggyőzés pszichológiája | |||||||
|
Immunisak vagyunk a mindennapi befolyásolással szemben? Azt csak hisszük! Legtöbbször észre sem vesszük, hogy manipuláció áldozatai vagyunk!
|
|||||||
| Érezte-e már úgy, hogy olyat tett, vett, mondott, amit nem szándékozott? Érezte-e azt, hogy valakit azért részesített előnyben, mert valamiért szimpatikusnak találta, és nem azért, mert valamiben jobb volt, mint mások? Sietett-e megnézni egy előadást csak azért, mert erre az utolsó alkalma volt, és egyébként nem valószínű, hogy megnézte volna? Érezte-e azt, hogy egy vásárlástól, vagy egy megígért szívességtől nagyon kényelmetlen visszalépnie még akkor is, ha ez lenne az ésszerű megoldás? Előfordult-e Önnel olyan eset, hogy egy vitában csak azért hátrált meg, mert egy vélt, vagy valós szaktekintély és/vagy a társaság többi tagja másként foglalt állást? Ha igen, úgy Ön a befolyásolás mindennapos gyakorlatának áldozata. Robert B. Cialdini ebben az ismertetett munkájában a befolyásolás, az engedelmességre bírás és a meggyőzés széles körben alkalmazott módszereivel foglalkozik. Hogy milyen módszereket alkalmaznak a befolyásolás specialistái és hogyan védekezhet ezek ellen, megtudhatja összefoglalónkból. Influence – The Psychology of Persuasion |
|||||||
|
Cikkösszefoglaló |
|
|
||||
| Martin Ihrig, Ian MacMillan: A vállalati missziót meghatározó tudás menedzselése | |||||||
|
A céges tudás nemcsak a most divatos Big Data elemzésével aknázható ki, de a tacit tudás, a különböző területeken meglévő tudáselemek összekapcsolása is stratégiai jelentőségű.
|
|||||||
| A tudásmenedzsment – hagyományos értelmezése szerint – az ún. ’Big Data’ gyűjtésének, kezelésének és elemzésének módszereit jelenti. Kérdés, hogy tudunk-e mit kezdeni az adatokkal és az elemzés következtében adódó nagy mennyiségű eredménnyel. A szerzők úgy gondolják, hogy adekvát módszerek, elvek, megközelítések nélkül a nagy adatra fordított energia elvész, nem hozza meg a várt eredményeket. Vajon milyen módszerek állnak a szervezetek menedzsmentjeinek rendelkezésére ahhoz, hogy szervezeten belül és külső környezetében rendelkezésre álló tudást versenyelőnnyé változtassák? A cikk összefoglalójából megismerhető azok a módszerek, melyeket a szerzők egy új típusú tudáseszköz-menedzsment működtetéséhez javasolnak. Martin Ihrig, Ian MacMillan: Managing Your Mission – Critical Knowledge c. cikkösszefoglaló választ ad minderre. Olvasd el feltétlenül! |
|||||||
|
Könyvösszefoglaló |
|
|
||||
| Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein: Ösztökélés | |||||||
|
Liberális paternalizmussal az emberi gyarlóság ellen? S mindezeket az emberek érdekében? Lehetséges lenne? Hát persze! Ilyen az automatikus adóbevallás is!
|
|||||||
| Thaler professzor több mint harminc éve kutatja az emberek logikátlan cselekedeteit, halogatásait, döntésképtelenségeit, rossz döntéseit, aminek legtöbbször tudatában sincsenek. Mivel az emberek nehezen változtathatók meg, a két szerző azt ajánlja, hogy döntéseik előkészítéséhez az állam, a döntéshozók használják fel azokat az apró ösztökélő eszközöket, amelyekkel segíthetik a vásárlók, az állampolgárok jobb döntését. Választástervezésnek hívják azt a folyamatot, amely figyelembe veszi, és igyekszik kiküszöbölni az emberi gyarlóság mindennapi megnyilvánulásait. A könyv szerzői szerint az élet minden területén jól meggondolt választástervezést kell alkalmazni, amely megfelelő irányba tereli döntéseinket, javítja életminőségünket és jóllétünket anélkül, hogy választási szabadságunk csorbulna. Ez az úgynevezett liberális paternalizmus. Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein: Nudge c. könyvösszefoglalója ezzel a nagyon fontos fogalommal ismertet meg. Ne hagyd ki! |
|||||||
